Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


MERRE TARTASZ?

2015.08.24

                      MERRE TARTASZ?

 

Ma hajnalban, álmomban egy villamos végállomáshoz hasonló, tágas téren álltam, éppen alkonyodott, de nem volt világítás, csak nagy szürkeség… A hazafelé vezető utat kerestem.

Mindenfelé sínek keresztezték egymást, itt-ott különböző hosszúságú és szélességű járdaszigetekkel, táblákkal (melyek egyformák voltak, de természetesen mindegyiken más szám szerepelhetett), amik messziről a félhomály miatt olvashatatlanok voltak. Teljes összevisszaságot érzékeltem.

Ahogy egyre jobban sötétedett, úgy nőtt lázas keresésemben nyugtalanságom, mert sehol sem találtam a nekem megfelelő megállót, ahol felszállhatok, hogy HAZA ÉRJEK.

Közben elment előttem egy különösen torz felépítésű jármű. Keskeny is volt, irreálisan magas is, és olyan hatást keltett, mintha rám dőlne, ahogy eldöcögött. Arrébb pedig egy robogó villamosról, szemmel láthatóan nagy sietséggel és elszántsággal leugrott egy idős férfi, és átrohant az út túloldalára… (Talán ráeszmélt, hova tart…)

   - Milyen felelőtlen! – gondoltam magamban. De utólag már tudom, hogy ez még mindig jobb megoldás, mint elmenni a rossz irányba.

Járkáltam, keresgéltem, sínpárokon átlépkedve néztem a táblákat, de sehol nem találtam azt, AMI AZ ÉN UTICÉLOM FELÉ VEZET.

Belülről már szorongtam, amikor a tér egy érdekes pontjára értem. Érthetetlen volt, mert mintha össze lett volna építve: mintha egyetlen megállóhoz két ellentétes irányú járda és kijelző oszlop tartozna. Rossz érzések töltöttek el…

Már majdnem a kétségbeesés kerülgetett, amikor odaérve észrevettem, hogy csak nagyon-nagyon hasonlít egymásra a kettő, és bizony, teljesen különálló: hézag, elválasztás van köztük, és pontosan ellenkező irányba indulnak az utasok. (Bár éppen akkor senki nem állt ott rajtam kívül.)

Aztán megláttam, hogy az egyik – pont a keskenyebb és kisebb – járdaszigethez tartozó táblán ott van az a szám, amit kerestem. Nagyon megkönnyebbültem, és ekkor felébredtem.

 

Reggel az álmon gondolkodva levontam a tanulságot.

Alkonyodik e világ felett, és míg rengeteg út kínálkozik, megfelelő cél és fény nélkül nagy az eltévedés veszélye. A legfélelmetesebb az, ha valaki elvéti az irányt, és NEM TALÁL HAZA. Márpedig keresztyénként mindnyájan a menny felé tartunk, mert Jézus ígérete szerint „Az én Atyámnak házban sok lakóhely van. Ha pedig nem volna, megmondtam volna néktek.”

János 14:2.

Tudjuk-e, hol kell várakoznunk és majd „felszállnunk”? Ismerjük-e kellőképpen az utat, az irányt és a célt?

Lehetnek hasonló megállók, majdnem ugyanolyanok, mint amit keresünk, de vége nem az Életre visz.

„Mert szoros az a kapu és keskeny az az út, mely az életre visz, és kevesen vannak, akik megtalálják azt.” Máté 7:14.

Ne dőljünk be a figyelem elterelő, hamis információknak, ne elégedjünk meg a hasonlóval és a majdnem jóval! Egyetlen igaz út van: Jézus, aki ezt mondta:

„Én vagyok az út, az igazság és az élet, senki sem mehet az Atyához, csak én általam.”

János 14:6.

Utólag még érdekesnek tartom, hogy miért voltam álmomban egyedül.

Nem adhat senkinek hamis megnyugvást, ha tömegek tartanak ugyanabba az irányba, mert attól még tévelyeghetnek! Mindenkinek egyedül kell megkeresnie és megtalálnia az UTAT!

Ott már persze adhat Isten társakat, s még ha „kevesen vannak, akik megtalálják azt”, akkor is áldott, építő közösséget élhetnek meg a végcélig: intve, segítve és bátorítva egymást.

 

2015. augusztus 20.                                                  Guti Tünde

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

17

(, 2015.08.25 10:08)

Eszembe is jutott a régi Móricz Zsigmond körtér... ;) A viccet félretéve, jó írás.

Re: 17

(G, 2015.08.25 11:17)

Örülök, hogy elolvastad!

Re: Re: 17

(Gizi, 2015.08.30 13:02)

most.ebed.utan.olvastam.az.almodat.es
joleset
hogy
mindnyajan.hazatalalunk
egyszer
csok
GIZIYI

Re: Re: Re: 17

(Guti Tünde, 2015.08.30 18:15)

Igen, akik ezt vallják:
"Lábam előtt mécses a Te Igéd, és ösvényem világossága."
Köszönöm, hogy elolvastad! Áldjon meg az Úr, Gizike!