Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


BALATONLELLE

2009.08.24

                  BALATONLELLE

 

   A  sekély vízben  két fiú áll kapával és lapáttal a

kezében.  Dolgoznak  a  hűsítő hullámok  közt.

   A  csodálkozó  tekintetekben  hatalmas  kérdőjelek

ágaskodnak. Egy idős nénike ártatlan kérdést tesz fel

a férjemnek, aki a partról szemléli a munkát.

   - Tessék mondani, miért kell a Balaton medrében

gödröt ásni?        (Elmagyarázta…)

   Ketten merítkeztek be később, vallást téve hitükről,

elpecsételve magukat az Úr Jézus mellett.

Estére megérkezett a hatalmas szél, tarajos hullámokat

korbácsolva,  tépázva  a  tesók sátrait, a  hatalmas,  vén

fákat meghajlásra kényszerítve.

   A reggelenként ébresztgető madarak elcsendesedtek,

és  a  máskor vidáman ugrándozó,  helybeli  mókus  is

jobbnak látta behúzódni odújába. A hotel tetején villogó

viharjelzések sejtelmesen világították be a sötét udvart.

A szél süvített, bentről pedig szólt a dicsőítés.

  Táborunk fő témája a hálával telt szív és a szívvel telt

hála.

Nem írok beszámolót, de annyi élménnyel gazdagodtam,

hogy még idő kell a feldolgozásához! A tanítások, az élő

bizonyságtételek,  a  dicsőítés  éltető  erővel  itattak  át, s

ahogy  újra  és  újra  felelevenítem  gondolataimban,

beépülnek sejtjeimbe. Néhány igei igazság mottóvá vált

mindennapjaimban.

   Hitem  az  Úr Jézusban szilárdabb lett,  a fiúság tudata

és  az isteni kegyelem meg nem érdemelt, de valóságos

ajándéka  erőteljes  bizonyosságként adott szárnyakat a

problémákon felül emelkedni.

Bátorító volt hallani, hogy bármi történik velünk, akár

rossz,  akár jó, elmúlik. De Isten szeretete, az Ő Igéje,

ígérete mindörökké megmarad!

   S a közösség gyakorlása is megmelengette a szívemet!

A  jó beszélgetések,  az ismeretlenekkel való barátkozás,

a  bajba  jutottakért folytatott  közös imaharc  és  az Úr

együttes  imádata  mind -mind  felemelő volt!  Élet ízű,

mennyei szabadság áradt szét köztünk!

 

2009. augusztus 24.                                  Guti Tünde

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

roda88@freemail.hu

(Vargáné Anikó, 2009.08.25 09:05)

Én szintén így éreztem, ott a helyszínen.
Hálás vagyok Istennek, azért a lehetőségért, hogy ott lehettem a családommal együtt. Hálás a szívem az én drága testvéreimért, akikkel megismekedtem, és akiket már régóta ismerek, de ott minőségi időt tölthettem velük az én Atyám kegyelméből.
Anikó, Rétságról

Füzesabony

(Koncz Józsefné, 2009.08.25 05:57)

Én is így éreztem - a neten át. Kivéve a barátkozásokat ismeretlenekkel.