Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kiszáradt?

2009.06.10

Szokásomhoz híven gyalogoltam tegnap hazafelé, és mindent alaposan szemügyre vettem, ami elém tárult. A fák sűrű, zöld lombja életerőt sugárzott. A dús fű emlékeztetett az előző napi kiadós esőre. A fákkal körbe vett kis réten állt egy magányos, fehér törzsű nyárfa.

Kérge öregesen összeszáradva, repedezetten arról árulkodott, hogy valami nincs rendjén.

Vékonyabb ágai és egykor zsenge gallyai most erőtlenül lógtak. Talán kiszáradt? Első látásra igen. Érthetetlen, hogyan történhet mindez ebben az idilli környezetben! Alaposabban megnézve láttam, hogy a gyökérről új ágacskák zsendülnek! Micsoda felfedezés!

   Azonnal eszembe jutott a citromfánk, amit nagyon szerettünk. Évekig virágzott, csodálatos leveleket hajtott, és sok citromot szüreteltünk róla. Ám egyszer csak azt vettük észre, hogy beteg. Hullatta a leveleit, száraz, kemény lett a törzse. Nem virágzott többé. Megállapítottuk, hogy kiszáradt.

  De annyira sajnáltam, hogy nem tudtam beletörődni! Bár félretettük, én azért csak öntöztem, öntöztem. Kerek egy évig úgy tűnt, értelmetlen, sőt nevetséges  minden fáradozásom. Aztán egyszer csak újra zsenge hajtások jelentek meg az ágvégeken, és idővel a korábbiaknál sokkal nagyobb és zöldebb leveleket növesztett. Óriási tanulság volt számomra!

Soha ne adjuk fel!

Soha ne "írjunk le" senkit, ha  úgy  tűnik, hogy kiszáradt, gyümölcstelen!

Legyünk irgalmasok, türelmesek! Öntözzünk, gyomláljunk, tápláljunk! De legfőképpen higgyünk és reménykedjünk!  ISTENNEK  SEMMI  SEM LEHETETLEN!

"Tartozunk pedig mi, az erősek, hogy az erőtlenek erőtlenségeit hordozzuk, és ne magunknak kedveskedjünk!"   Róma 15:1.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.