Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


REPÜLŐK

2009.08.30

REPÜLŐK

 

   Többször  megfigyeltem  már a repülőket, ahogy

hatalmas  súlyuk ellenére könnyedén felszállnak a

levegőbe  és egyenes  tartással  egyre magasabbra

emelkednek.

Ma délelőtt is végig kísértem egyet a tekintetemmel,

amint  hosszú  ívben  fordult  a helyes  irányba  az

egyenes szakasz után.

   Hozzá nem értő szemnek furcsa,  érthetetlen,  ha

tudja,  hova  tart a gép.  Ugyanis  a  menetirányba

fordulás  előtt korábban  egyenletesen  haladó  légi

jármű egyszer csak lassan bedől, már-már ijesztően

oldalra fordul, aztán beáll a megfelelő légi folyosóra

és úgy repül tovább. Előfordul, hogy nagy kört ír le

a pilóta egészen addig, amíg a menetirányító nem ad

szabad jelzést.

  

   Elhívásunk röppályája is ilyen néha. Beállunk Isten

akaratába,  ismerjük  jól  a végcélt,  s  amikor az  Úr

nagy lendülettel elindít, visz előre, tiltakozni akarunk.

Nem ebben egyeztünk meg!   Jönnek a szorongások,

amikor  a  „szolgálati gépünk” oldalra dől.  Ilyenkor

öntenek  el  a  bizonytalanságok  és  a kétség,  vajon

tényleg a helyes irányba tartunk?

   De  amíg  ezt a szükséges félkörívet leírjuk,  addig

hűséges  és  bölcs  Mesterünk,  Kapitányunk  sok

dologra  megtanít.  S  a  BEDŐLÉSBŐL  nem  lesz

KIDŐLÉS a szolgálatból, hanem győzelmes CÉLBA

ÉRÉS  és annak megértése,  hogy hatalmas  „elhívás

rakományunkkal” a  fedélzeten  nem  tanácsos  a túl

hirtelen, gyors és türelmetlen,  célirányba emelkedés!

  

A lassú, feleslegesnek tűnő kanyar lehet, hogy épp

egy jelenlegi nehézség, megoldásra váró probléma.

  

„… a nyomorúság munkálja ki az állhatatosságot.”

                                 Róma 5:3.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.