Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


RIGÓPARÁDÉ

2009.09.17

                  RIGÓPARÁDÉ

 

   Akár hiszitek, akár nem, ma újra annak örültem,

hogy  a  konyhaablakból  szemmel  tartott  madarak

társasága újra rigókkal bővült!

Az  eleredő  eső  ellenére  közelebb merészkedtek,

csőrükkel  rovarok  után  kutatva  a  földön  és  a

fűszálak közt.  A  kedves  látványt  egy  aprócska

tengelic  vidám  hangja  tette  különlegessé. 

Úgy  tudok  örülni  ezeknek  a  barátságos,  Isten

teremtményeinek,  mint ahogy a kisgyerekek egy

szép ajándéknak!

   Az eső miatt sem bánkódom! Minden nap az Úr

ajándéka  számomra. Újra  és  újra rejteget  benne

valami jót, valami csodálatosat. Ha nyitott szívvel

keresem  a  szürke  megszokások  között,  meg  is

találom biztos!

   Ezek  a madárkák nem  zavartatták  magukat az

esőcseppek  miatt.  Az egyik ivott,  majd pancsolt

egyet a pálmánk kaspójában összegyűlt vízben.

Önfeledten csapkodott szárnyaival, amíg fel nem

figyelt a mókára a másik is.  Csőrével  hussantva

kitessékelte félénkebb társát az ingyen fürdőből,

és ő is kipróbálta. Szemmel láthatóan nem volt

nekik hűvös a mulatsághoz.

   Lassan  felnőtté  váló  fiókájuk  ott  szaladgált

pálcika vékony lábacskáival, s ez engem mindig

megmosolyogtat.

   Örömöm akkor tetőzne velük kapcsolatban, ha

a  parádét az erkélyünk  korlátján  fejeznék be, a

rikító piros paprikavirágok közt!

   Úgy, mint a „régi, szép időkben”…

 

2009. szept. 17.                     Guti Tünde

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.